Valóban spórolunk, ha áramtalanítjuk a kézszárítókat, és áttérünk a papírtörlőre?
Sok üzemeltető logikus lépésnek tartja, hogy az elektromos kézszárítók kikötésével és a papírtörlők bevezetésével csökkentse az áramfogyasztást a jelenlegi energetikai helyzetben. A számok azonban azt mutatják, hogy a papírtörlők előállítása óriási rejtett energiaigénnyel jár, így a valódi és gazdaságos spórolást a modern, optimalizált kézszárítók használata jelenti.
A jelenlegi energetikai helyzetben az üzemeltetők minden lehetőséget megragadnak az áramfogyasztás csökkentésére. Most, hogy Magyarországon központilag kérték az elektromos nagyfogyasztókat az önmérsékletre, számos irodaházban, intézményben és vendéglátóhelyen felmerült az az elsőre logikusnak tűnő lépés, hogy a mosdókban kikötik az elektromos kézszárítókat, és helyettük áttérnek a papír kéztörlők használatára. De vajon valóban energiát takarítunk meg az országnak ezzel a döntéssel? Ha a számok mögé nézünk, a valóság egészen mást mutat.
Vizsgáljuk meg alaposan, miért bizonyulhat súlyos tévhitnek az elektromos kézszárítók száműzése!
A teljesítmény mítosza és a technológiai váltás: Mit is jelent a Watt?
Mielőtt belevágunk a számításokba, fontos tisztáznunk a kézszárítók teljesítményével (áramfogyasztásával) kapcsolatos alapvető félreértéseket, valamint megértenünk a mögöttük álló technológiai váltást. Sokan azt gondolják, hogy az alacsonyabb teljesítményű (kevesebb Wattos) gépek gyengébben fújnak, és emiatt percekig tart velük a kézszárítás.
Ez azonban tévedés. A régi koncepció az volt, hogy kifejezetten forró levegővel szárítjuk a kezet. Ehhez egy igen energiaigényes fűtőszálra és egy viszonylag kisebb teljesítményű motorra volt szükség. Ez jelentős áramfogyasztással járt.
A mai modern koncepció azonban (legyen szó hagyományos vagy légpengés gépekről) egészen más: nagysebességű levegővel szárítunk. A modern, alacsony fogyasztású motorok kis áramfelvétel mellett is képesek olyan sebességű levegőt generálni, amely 10-12 másodperc alatt letolja a vizet a kézről. Ha van is bennük fűtőszál, az már csupán egy pici egység, aminek más szerepe nincs, mint hogy kényelmes, komfortos hőmérsékletű legyen a fújt levegő – magához a szárítási folyamathoz már nincs rá szükség.
Kialakításukat tekintve alapvetően kétféle modern kézszárítót különböztetünk meg:
- Hagyományos kézszárítók: Ezek egy fúvókán keresztül, felülről fújják a levegőt a kézre.
- Légfüggönyös (légpengés / légborotva) kézszárítók: Ezeknél a gépeknél a kezet egy nyílásba kell csúsztatni (vagy a gép alá tartani), és egy rendkívül nagy sebességű, koncentrált légsugár szinte "letolja" a vizet a bőrről. Itt a mechanikai erő dolgozik a hő helyett. A légpengés kialakítás hatalmas előnye a higiénia: segít tisztán tartani a mosdót, mivel a legtöbb ilyen gép felfogja a vizet. Nincs alatta kosz vagy tócsa, nem lépnek bele az emberek a lecsöpögő vízbe, és nem csúsznak el a nedves padlón.
A papír illúziója: Láthatatlan áramfogyasztás és magas költségek
Amikor kikötjük a kézszárítót, a villanyszámlán talán látunk némi csökkenést, de a kiadásaink máshol azonnal az egekbe szöknek. A közösségi mosdókban a tapasztalatok szerint az emberek sosem egyetlen papírtörlőt húznak ki a tartóból; az átlagos felhasználás 2-3 lap kézmosásonként.
Amit sokan elfelejtenek: a papírtörlő előállítása szintén hatalmas mennyiségű elektromos áramot emészt fel. Egy kilogramm háztartási papír (tissue) gyártásához átlagosan 2 kWh elektromos energiára, valamint rengeteg vízre és vegyszerre van szükség. Amikor papírt használunk, azt a beépített áramköltséget (és a szállítás díját) a papír árában maradéktalanul kifizetjük.
Makroszinten (Magyarország áramfogyasztását tekintve) csak és kizárólag akkor spórolunk közösségi szinten az árammal, ha olyan papírt vásárolunk, amit nem itthon, hanem külföldön gyártottak. Ám globálisan a környezeti terhelés és az energiafelhasználás ekkor is megtörténik, nem beszélve arról, hogy adott esetben a szállítás is jelenthet elektromos energia fogyasztást.
Lássuk a konkrét számokat!
Hasonlítsuk össze a költségeket egy nagyobb forgalmú, napi 500 kézszárítást bonyolító közösségi mosdó esetében.
A számításhoz egy átlagos, nettó 100 Ft/kWh intézményi villamosenergia-árral, és egy középkategóriás "Z" hajtogatású papírtörlővel (kb. 4 Ft / lap) kalkulálunk.
Két népszerű és hatékony kézszárító modellt vizsgálunk meg (mindkettőnél egységesen 12 másodperces, gyors szárítási idővel számolva):
- L-973 WORLD DRYER SLIMdri automata kézszárító: 950 W teljesítmény (bekapcsolt fűtéssel), 12 másodperces szárítási idő.
- BIO JET légborotva jellegű, dupla oldalú kézszárító: 1150 W teljesítmény, 12 másodperces szárítási idő.
|
Megoldás (Napi 500 használat) |
Fogyasztás / Használat |
Napi áramigény (kWh) |
Napi anyag- vagy áramköltség |
|
WORLD DRYER SLIMdri |
12 mp (950 W) |
~1,58 kWh |
~158 Ft |
|
BIO JET légborotva |
12 mp (1150 W) |
~1,92 kWh |
~192 Ft |
|
Papír kéztörlő |
2,5 lap (10 Ft/alkalom) |
~7,5 kWh (előállítási) |
5000 Ft |
(Megjegyzés a papírhoz: Napi 500 használat × 2,5 lap = 1250 lap. 1250 lap × 4 Ft = 5000 Ft napi költség. Ennyi papír súlya kb. 3,75 kg, aminek a puszta legyártása a papírgyárban megközelítőleg 7,5 kWh áramot emészt fel.)
Ahogy a fenti táblázatból is jól látszik, 12 másodperces szárítási idővel számolva napi 500 kézszárítás a BIO JET gép esetében még 200 Forintba sem kerül (kb. 192 Ft), míg a papírra napi 5000 Forintot, azaz a gép üzemeltetésének több mint huszonötszörösét fizetjük ki naponta.
Ráadásul a papír előállítása (7,5 kWh) önmagában még mindig többszöröse annak az árammennyiségnek, mint amennyit a gépek a helyszínen, az épületen belül ténylegesen elfogyasztottak (1,58 – 1,92 kWh). Emellett még nem is beszéltünk arról, hogy a papírkéztörlők használata jelentős mennyiségű hulladékot termel, amit el kell szállítani és fel is kell dolgozni, aminek szintén van energiaigénye.
A megoldás: Ne kikössön, hanem optimalizáljon!
Ha az üzemeltető valóban energiát szeretne megtakarítani a mosdókban, a kézszárítók áramtalanítása és az előállítása során sok áramot fogyasztó papír beszerzése helyett egy sokkal elegánsabb megoldáshoz érdemes folyamodnia.
A legjobb és leghatékonyabb lépés, ha a meglévő kézszárítókon kikapcsoljuk a fűtőszálat, vagy – amennyiben a gép engedi – alacsonyabb fokozatra állítjuk a motort. Egy World Dryer SLIMdri típusú gép esetében például a fűtőszál kikapcsolásával a teljesítmény azonnal leesik, miközben a nagy sebességű levegő továbbra is maradéktalanul, másodpercek alatt lefújja a vizet a felhasználók kezéről.
Ha pedig új gépek beszerzésén gondolkodik, a legzöldebb opció a gyárilag fűtőszál nélküli technológia választása. Bár ma még a légpengés készülékek komoly százalékában is található fűtőszál, a mi kínálatunkban eleve elérhető két olyan készülék is, amelyekből ezt az energiaigényes alkatrészt teljesen kihagyták: a fali, hagyományos kialakítású World Dryer Airforce, valamint a légpengés BIO JET modellünk. Ezek a gépek kompromisszumok nélkül, kizárólag a nagy sebességű légsugár erejével szárítanak, garantálva a maximális energiamegtakarítást.
A papírtörlőre való visszatérés sem gazdasági, sem energetikai, sem fenntarthatósági szempontból nem indokolt. A gépek optimalizált beállítása, vagy az eleve fűtőszál nélküli modellek alkalmazása jelenti a valódi spórolást, ami mind az intézmény költségvetését kíméli, mind valódi közösségi áram megtakarítást jelent.
Ha szeretné megtalálni az igényeinek legjobban megfelelő kézszárító megoldást, forduljon hozzánk bizalommal, vagy tekintse meg elérhető termékeinket itt.