Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Kézfertőtlenítő Kisokos #2

Baktericid, virucid, fungicid, avagy a fertőtlenítőszerek hatásspektruma

kézfertőtlenítő hatásspektruma

Tartalomjegyzék



 

Az apró részletek

A mikroorganizmusok szabad szemmel nem látható sejtes élőlények, melyek mint lebontó szervezetek tevékenységükkel az élet fenntartásának fontos komponenseit képezik.

Lehetnek:

  • hasznos mikroorganizmusok, melyek a szervezet számára hasznosak. Ilyen pl a tejsav bacilus
  • illetve patogén - kórokozó - mikrobák is, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek, ilyen többek közt a tuberkolózis, pestis kórokozója is.

Találunk közöttük

  • baktériumokat, gombákat. A vírusokat nem soroljuk közéjük, mert nem minősülnek élőlénynek anyagcsere híján.

 


 

baktériumok

Földünk legegyszerűbb életformái, a baktériumok

Ezek a mikroszkopikus méretű mikroorganizmusok egyetlen sejtből állnak, nem rendelkeznek sejtmaggal. Legyen az levegő, föld vagy a víz mindenhol megtaláljuk őket. Testünk is rengeteg baktériumnak ad otthont.

Mivel nincs sejtmagjuk a működést irányító maganyagot, vagyis magát az örökítőanyagot nem választja el semmilyen határolóhártya a sejt többi részétől, ezért a sejtplazmában található. Különböző cukormolekulákból álló sejtfallal vannak körbevéve.

 

Kétféle baktériumot különböztetünk meg:

  • apatogén baktériumok, ezek a hasznos baktériumok, melyek ép immunrendszerű emberek esetében nem okoznak betegségeket. Sőt jelenlétük előnyös, mint pl a bélbaktériumok, melyek az étel feldolgozásában vannak segítségünkre. De számos vitamin felszívódása nélkülük nem lenne lehetséges.
  • A másik formájuk a patogén baktériumok, melyek egészséges immunrendszerű emberek esetében is betegségek előidézésére képesek.

Megfelelő körülmények közt osztódással rendkívüli gyorsasággal szaporodnak. Ez az osztódás azonban fertőtlenítéssel hatékonyan meggátolható.

 

Formájukat tekintve három fő csoportjuk

  • pálcikaformát,
  • gömb alakot (coccusok) és
  • csavart alakzatot különböztetünk meg.

 


 

vírusok

Vírusok

A baktériumoknál jóval kisebb fertőző organizmusok, melyeknek nincs saját anyagcseréjük, ezért a szaporodásukhoz gazdatestre van szükségük. Nem élőlények, ugyanis nem mutatnak semmilyen életjelenséget mindaddig, amíg gazdatestbe nem jutnak. Amint bejutottak a sejtbe arra kényszerítik azt, hogy újabb vírusokat hozzon létre. Végül kiszabadulva abból a gazdasejt elpusztul. Ugyanezt teszik az új vírusok a többi gazdasejttel.

Gazdatest bármilyen életforma lehet:

  • állat
  • növény
  • baktérium
  • gomba

Mindegyiknek vannak vírusos fertőzéseik.

A gazdasejten kívüli, élettelen vírusrészecskét virionnak nevezzük.

  • Ez genomból, azaz valamilyen nukleinsavból – RNS vagy DNS – mely nem más, mint az örökítőanyag
  • és az azt védelmi funkcióval körülölelő protein eredetű kapszidból áll

Számos vírusos megbetegedés fűződik hozzájuk, hírhedtebbek közé tartozik a teljesség igénye nélkül többek között

  • az influenza,
  • HIV/AIDS vírus,
  • herpesz
  • vagy éppen a norovírus is.

 

Két vírusfajta létezik:

  • burkos vírusok
  • burok nélküli vírusok 

Burkos vírusok

Számos vírus a kapszidon felül egy másik, lipoproteinekben gazdag külső membránnal, úgynevezett peplonnal is rendelkezik, melynek fehérjéi a gazdasejtből származnak.

Ennek felépítése határozza meg a vírus stabilitását, valamint a különböző behatásokkal szembeni ellenállóképességét. Kevésbé ellenálló vírus fajta, mely érzékenyebb a fertőtlenítőszerekre, mint a burok nélküli társai. Abban az esetben, ha alkohollal szétbontjuk a burkot a vírus inaktiválódik.

Ide sorolhatjuk

  • az influenza,
  • HIV /AIDS/
  • Hepatitis B és C vírust is.

Burok nélküli vírusok

Burkos társaiknál ellenállóbbak a fertőtlenítőszerekkel és a környezeti hatásokkal szemben, ezért csak igen magas etanol, vagyis alkoholtartalmú fertőtlenítőszerek hatásosak ellenük. Több héten át túlélnek az élettelen felületeken.

 

Burok nélküli vírus:

  • a rota-,
  • norovírus,
  • Hepatitis A,
  • méhnyakrák okozója egyaránt.

 


 

Kórokozók elleni hatómechanizmus

 

Az ilyen hatásspektrumú fertőtlenítőszer burkos vírusok ellen hatásosnak bizonyul, azonban nem minden burok nélküli vírust inaktivál.  Burkos vírusokkal szemben alkalmazott 70%-os alkohollal a számukra védelmet nyújtó burok szétbontható, így hatástalanítva őket.

 

A teljes virucid hatás esetében már következtethetünk rá, hogy az adott fertőtlenítőszer burkos és burok nélküli vírusokkal szemben egyaránt hatásosan alkalmazható.

 

Bakteriosztatikus szerrel képesek vagyunk a baktériumok sejtosztódását leállítani, ezt nevezik a mikrobiológia területén bakteriosztatikus hatásnak. Ez azonban nem nyújt végleges megoldást, hiszen a hatás megszűnésével a baktériumok újra szaporodásnak indulnak. Ilyen bakteriosztatikus eljárás a szappanos kézmosás is.

Ennél drasztikusabb megoldás a baktericid szerek alkalmazása, mely nem csak a sejtosztódást állítja le, hanem magát a baktérium sejtmembánját pusztítja el.

Mivel a baktériumokkal folyamatosan érintkezünk a hétköznapokban legtöbbször érintés által, a legoptimálisabb megoldás a baktericid hatású kézfertőtlenítőszer.

 

Másnéven gombaölő hatás, ami által nem csak a fejlődésben gátolják a gombákat, hanem elpusztítják őket. Az élelmiszeriparban megtalálható egyes fajok mérgezővé tehetik az ételt. pl. Clostridium botulinum.

A penészek által termelt mérgező vegyületek a mikotoxinok. Nyersanyagban fordulnak elő és nem megfelelő tárolás hatására indulhat be a penésznövekedés.

A botulizmus klasszikus ételmérgezésnek számított mindaddig, amíg a sterilizálást az 1920-as években bevezették. Toxinja idegméreg!

A megbetegedés tünetei lehetnek többek között látási zavarok, mozgás koordinációs zavarok, nyelési, beszéd nehézségek és legsúlyosabb esetben a légzés bénulása okozta halál. Csecsemők esetében a béltraktusban szaporodik és termel toxint a kórokozó.

 

teszt termék EN1650

 

Szabványok

  • A virucid hatást az EN 14476 szabvány vizsgálja. Ez az európai szabvány egészségügyi területen használt termékekre vonatkozik, a virucid aktivitással kapcsolatos minimum követelményeket lefektetve. Alkalmazási területe: betegellátásban, munkahelyen és az otthonban
  • a fungicid vagy gomba ölő hatására vonatkozó követelményeket az EN 1650 szabvány tartalmazza, és élelmiszeripari, ipari, háztartási és intézményi területeken alkalmazzák.
  • a baktericid hatást
    • az EN 1656 állatgyógyászatban használt termékekre
    • és az EN 1276, ipari, élelmiszeripari, intézményi vagy háztartási alkalmazásra vizsgálják
  • továbbá a yeasticid vagy élesztőgomba-ellenes hatását az EN 1657 szabvány tanúsítja.

 


 

Ami még érdekelheti